Talajtakaró növények
A talajtakaró növények általános jellemzője, hogy növekedésük során egybefüggő növénytakarót alkotnak. E fő tulajdonságuk miatt remekül telepíthetőek a kert, udvar kevésbé díszes, kihasználatlan területeire, kerítések mellé, utcafrontokra, alkalmasak kertrészek elválasztására, valamint sziklakertek díszítésére. Olyan helyekre, ahol más típusú növények a környezet adottságai miatt nem élnek meg.
Általában véve alacsonyabb növésű, jellemzően gyorsan fejlődő, terülő habitusú növények tartoznak ebbe a csoportba. Sűrűn fedik be a talajt, így sok esetben munkát is spórolnak, hiszen környezetükben a gyomok sem tudnak terjedni. Nemcsak szépek, de hasznosak is. A megannyi fajta között találunk évelő-, örökzöld- és lombhullató talajtakaró növényeket.
Egyes típusok kifejezetten hosszú virágzással díszítenek, ezek közül mutatjuk be az 5 legismertebbet.
5 egész nyáron virágzó talajtakaró növény
Terülőrózsa (Rosa ‘The Fairy’)
Talán az egyik olyan dísznövény, mely kimondottan hosszú virágzásáról ismert. Ez a közepes termetű, sűrű ágrendszerű rózsafajta nemcsak virágágyásban mutat jól, remekül funkcionál talajtakaró növényként. Akár nagyobb felületek takarása céljából is ültethető.
Napos, világos helyet válasszon számára, jól tűri a meleget és a szárazságot. Semleges vagy enyhén savas kémhatású talajban fejlődik kiegyensúlyozottan.
Sötétzöld színű levelei fényes felületűek, fogazott szélűek. Kellemes illatú, apró, kedves virágaiban májustól egészen október végéig gyönyörködhetünk. A virágok az ágak végein, tömött csokrokban helyezkednek el, nem mindennapi látványt eredményezve.
A kora tavaszi időszakban érdemes metszeni. Ha ezt elfelejteni, virágzást követően mindenképp pótolja. Szaporítása dugványozással történik.
Havasi fátyolvirág (Gypsophila repens)
Alacsony termetű, terjedő tövű évelő növény, mely ideális sziklakertekbe vagy talajtakaróként ültetve. Kifejlett magassága 10-15 cm.
Szárazságtűrő növény, a napos, világos helyeket kedveli, árnyékos helyre ne ültesse. Jó vízáteresztő képességű, mélyrétegű talajokban fejlődik igazán.
Levélzetét tojásdad alakú, keskeny, kékeszöld színű levelek alkotják.
Csoportosan nyíló fehér vagy rózsaszínes virágai május-júniusban nyílnak. Virágzás után érdemes visszavágni, ezzel másodvirágzásra ösztönözni e csodás kis növényt.
Kúszó lángvirág / árlevelű lángvirág (Phlox subulata)
A kúszó lángvirág Észak-Amerikában őshonos, alacsony termetű évelő növény.
Terjedő tövű növény, szőnyegszerűen terül szét a talajon. Sziklakertekbe, különböző falak, támfalak tetejére vagy talajtakaróként ültetve bámulatos dísze lesz környezetének.
Világos, napos, esetleg félárnyékos területre telepítse. Semleges vagy lúgos kémhatású, átlagos tápanyagtartalmú, laza szerkezetű közeg ideális számára.
Apró virágai tavasz végén, nyár elején nyílnak, az egész növényt beborítva. Lila-fehér-rózsaszín színekben pompáznak, meghatározó színfoltot alkotva.
Betegségekre nem érzékeny, lisztharmat támadhatja meg, ezért célszerű szellős helyre ültetni. Metszeni ősszel vagy kora tavasszal érdemes, amikor nem virágzik. Szaporítani tőosztással és dugványozással lehet.
Délvirág (Delosperma congestum)
Alacsony termetű, 10-30 cm-es kifejlett magasságú, az egyik legszebb talajtakaró évelő növény. Pozsgás levelei már önmagában meghatározó díszítő értékkel bírnak, melyet igazán látványos virágzata tesz még egyedibbé.
Gyorsan terjedő, összefüggő növénytakarót képezve útját állja minden gazfélének.
Kedveli a napos, meleg területeket, árnyékos helyre ne ültesse. Kedves virágai nyáron nagy tömegben nyílnak a levélzet felett.
Talajigénye egyszerű, átlagos kerti föld megfelelő a délvirágnak. Azonban fontos, hogy a talaj jó vízáteresztő képességű legyen, a pangó vizet nem tolerálja.
Nagyon hideg teleken érdemes takarással védeni. Szaporítása magról, dugványozással, tőosztással egyaránt lehetséges.
Macskafarkú veronika (Veronica spicata)
15-25 cm magasra növő, nyáron virágzó évelő dísznövény. Bokrosodó, igazán mutatós növény, melyet kék színű fürtös virágzata tesz még különlegesebbé.
Világos, napos helyre ültesse, kedveli a jó vízgazdálkodású talajokat. Földje legyen mindig kissé nedves, de a túlzott öntözést kerülje, a pangó víz rothadáshoz vezethet.
A gondoskodást hosszú virágzással hálálja meg. Célszerű az elszáradt virágokat levágni, ezzel ugyanis növelhető a virágzás ideje.
Magról és tőosztással egyaránt szaporítható.