A szőlő gondozása
A szőlő nem tartozik a kevés gondozási munkát igénylő gyümölcstermők közé. Az egyes zöldmunkák hatással vannak a termésmennyiségre és -minőségre egyaránt. Szerencsére ezek a feladatok tanulhatóak, így a házi szőlőtermesztés eredményes lehet.
Gondozás vonatkozásában különbséget kell tenni az európai és a nem európai eredetű szőlőfajták között.
Az európai szőlő első védelmi feladata tavasszal a lemosó permetezés. Ez a folyamat a szőlő egyes részein áttelelő kórokozók, valamint kártevők ellen irányul. S higgyék el, amennyire csak lehet, jobb megelőző intézkedéseket tenni. Ha már kialakult a probléma, összetettebb és nehezebb ellenük felvenni a harcot.
A lemosó permetezés során kontakt anyagú szerrel közvetlenül a kórokozót, kártevőt támadjuk. Ajánlott kötődés segítő anyagok használata, melyek elősegítik, hogy a szőlő felületére minél hamarabb rákössön a permetezőszer. Így egy hirtelen jövő eső nem tudja azt lemosni.
A permetezés mellett a kötözés és zöldmetszés jelentik a szőlő év közbeni kihagyhatatlan munkáit.
A nem európai eredetű szőlők ellenállóak a peronoszpórával, lisztharmattal szemben. A filoxéra gyökérzetét nem, a levélzetét azonban károsítja. Növényvédelmük így kevésbé jelentős és lényegesen kevesebb feladattal jár. Jellemzően a Vitus labruska fajtái tartoznak ebbe a csoportba.
Szőlő metszése
A szőlő metszését kora tavasszal, mindig a téli fagyok elmúltával, de még azelőtt kell elvégezni, hogy a növényben megindul a nedvkeringés.
Csercsapos váltómetszés
A szőlő első évében az egyéves vesszőt vissza kell metszeni rövid csapra. A következő évben erről a vesszőről kiválasztjuk az erős, legegészségesebb egyéves vesszőt, s ezt vágjuk rövid csapra, míg a másikat hosszú csapra.
Az ezután következő évben ugyanilyen megfontolás alapján kiválasztjuk az egészségesebb előző évi csapokat, s azt hagyjuk meg. Az így visszamaradt csapon kettő vesszőt hagyunk, az egyiket rövid, a másikat hosszú csapra.
A legutolsó munkafolyamatot ismételjük a következő években. Ennek a metszési technikának az előnye, hogy az elöregedett csap eltávolításra kerül. Ezt a művelési módot nevezzük csercsapos metszésnek. Alkalmazható bármelyik szőlőfajta termesztése során. Az így kialakított tőkék a vegetációs és a téli időszakban egyaránt mutatósak lesznek.
A szőlő metszésénél fontos tisztában lenni a zöldmetszéssel, annak különböző lépéseivel.
Fattyazás vagy hajtásválogatás
Ennek során eltávolítjuk a felesleges hajtásokat, melyek elveszik a tápanyagot a növény többi részétől. Fattyazni akkor szükséges, amikor a fürtkezdemények láthatóak, a hajtások hosszúsága 30-50 cm közötti.
Kötözés
Hajtásválogatás után a hajtásokat támaszhoz kell rögzíteni, vagyis kötözni. Ez biztosítja, hogy a levelek, fürtkezdemények minél több fényt kapjanak. Karó szőlők esetén évi 2-3 alkalommal is szükség lehet kötözésre.
Mikor kell a szőlőt tetejezni
Amikor a hajtások a támaszt túlnövik és kezdenek borulni, tetejezés, vagy más néven csonkázás művelete következik. Tulajdonképpen a támrendszer magasságához igazítjuk, vagyis visszametsszük a hajtások hosszát. Típustól függően más-más időpontra tehető ez a folyamat. Gyalogszőlőknél általában június első felében, míg karós és huzaltámaszúak esetében július végére érdemes időzíteni.
Szőlő kacsolás jelentése
A nyári rügyekből növő hajtásokat, amelyek a levelek hónaljában jelennek meg, el kell távolítani. Erre azért van szükség, mert a tőke zsúfolttá válhat, az új hajtások elveszik az energiát a növénytől. Ezt nevezik hónaljazásnak, kacsolásnak vagy kacsozásnak.