Szőlő növényvédelme
A szőlő úgy él a köztudatban, mint egy sok macerával, feladattal járó növény. Valóban igaz, hogy gondozása összetettebb más gyümölcsöktermőkhöz képest és több károsítója is lehet. Azonban odafigyeléssel nem lehetetlen a termesztése. A szőlő növényvédelmével kapcsolatban adunk hasznos információkat.
A szőlőt többféle kártevő és betegség támadhatja meg. Ellenük jellemzően minden évben fokozottan védekezni érdemes. Mindemellett ezek jelentősége évenként, termőhelyenként változó lehet, számos tényező, például az aktuális időjárási viszonyok befolyásolhatják.
Nézzük, melyek a szőlő leggyakrabban előforduló károsítói.
Szőlő növényvédelme – betegségek
Lisztharmat
Meleg, párás időjárási körülmények között támadhatja meg ez a fajta gombabetegség a szőlő zöld növényi részeit. A levelek, fürtök, hajtások fehér, lisztes bevonatúvá válnak. A lisztharmat következtében a fejlődés lelassul, a levelek eltorzulnak. Agresszív korokozó, mely kétféle módon képes áttelelni. Mégpedig a rügyekben és az idősebb fás részeken.
A lisztharmat okozta kár annál nagyobb, minél korábban fertőzi meg a bogyókat.
Peronoszpóra
A szőlőperonoszpóra a lisztharmathoz hasonlóan a szőlő valamennyi zöld részét képes megfertőzni, mely a növény szöveteiben élősködik. Különösen veszélyes a frissen telepített, fiatal tőkékre, friss hajtásokra, rügyekre. A betegség első jelei a levelek színén figyelhető meg, olajfoltra hasonlító foltok formájában. A fonáki részen pedig szürkésfehér színű penésztelepek jelennek meg.
Általában tavasszal kezd fertőzni, amikor a napi középhőmérséklet tartósan 10-12 Celsius fok között alakul, s 1-2 napig legalább 10 mm csapadék hull. Hatására nedves időben a fertőzött részek rothadásnak, száraz körülmények között száradásnak indulnak.
Szürkepenész
A szőlő szürkepenészes (botritiszes) rothadása esős, nedves, meleg időben alakulhat ki. Ez a gomba nemcsak az élő, de az elhalt növényi részeken is képes elterjedni. Rendkívül gyorsan terjed, így akár az egész termést elviheti.
Ahogy észreveszi a botritisz megjelenését, érdemes a fertőzött szemeket és fürtöket eltávolítani. Az ellene kifejlesztett, engedélyezett permetezőszerek használatával veheti fel a harcot a korokozó ellen.
Külön veszélye, hogy az ősszel lehullott, beteg leveleken és bogyókon minden gond nélkül áttelel.
Szőlő növényvédelme – kártevők
Atkák
A különböző atkafajok meleg, száraz időjárás esetén szaporodnak el a szőlőnövény egyes részein.
A szőlő levélatka a fiatal hajtásokra, levelekre jelenti a legnagyobb veszélyt. Rendkívül gyorsan szaporodnak, kedvez számukra a száraz, aszályos idő. A növényen megtapadva táplálkoznak, melynek hatására a levelek nem tudnak fejlődni, idővel elszáradnak. Képesek a rügypikkelyek alatt, valamint a kéregrepedésekben átvészelni a telet.
A gubacsakták a rügyekben telelnek, majd tavasszal, még a rügyfakadás előtt elkezdenek táplálkozni. Az ilyenkor fejlődő hajtások és levelek deformáltak lesznek. Az idő előrehaladtával a levelek színén dudorszerű képződmények alakulnak ki, fonákukon fehér, majd pirosas színű szőrképződmények figyelhetők meg. Gyorsan fejlődnek, így az ellenük való védekezés sokáig elhúzódhat.
Szőlőmoly
A szőlőmoly báb alakban telel át, leggyakrabban a szőlő elszáradt bogyói között. A kifejlődött lepkék április végén, május első napjaiban rajzanak és párosodnak, majd a tőke rejtett zeg-zugaiba teszik le petéiket.
Hazánkban két fajtája ismert. A 2 nemzedékes szőlőmoly, amely a hűvösebb klímájú borvidékeken fordul elő, valamint a 3 nemzedékes tarka szőlőmoly.
A tavaszi nemzedék a fürt megnyúlásától a terméskötődésig pusztítja a növényt, az év többi részében kifejlődött nemzedékek a már érő bogyókat károsítják.
Talán ijesztő lehet ennyi korokozót, kártevőt olvasnia. Nagy károkat tudnak okozni, legrosszabb esetben az egész termést megtámadják. Azonban ez ne szegje kedvét a szőlő termesztésétől, megfelelő növényvédelmi intézkedésekkel és odafigyeléssel megelőzhetőek, kezelhetőek ezek a betegségek.