Az azálea a rhododendronok családjába tartozó, igen kedvelt örökzöld cserje. Tartásával kapcsolatban azonban sokszor azt halljuk: bonyolult. Sokan ezért nem ajánlják kezdő virágtartók számára. Pedig színes, feltűnő virágokkal díszítheti kertjét az, aki megfelelően gondozza. Ahhoz, hogy az azálea jól érezze magát és szépen fejlődjön, az igényeit szükséges megismerni, továbbá, a számára ideális körülményeket megteremteni. Ebben a cikkben abban adunk útmutatást, hogyan lehet sikeres az azélea teleltetése.
Az azálea jellemzői
Napjainkra az azálea mintegy kétezer fajtáját tartják számon, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen közkedvelt hibrid növény. Észak-Amerikából és Kelet-Ázsiából származik, ma már törpe fajtái is léteznek, melyek kertben és szobanövényként egyaránt tarthatóak. Érdemes tudni, hogy a keleti fajták örökzöldek, míg az amerikaiak lombhullatók.
Az örökzöldek egész évben kertje díszítőelemei lesznek, hiszen virágzás után fényes leveleivel, különleges lombozatával önmagában feldobja a környezetet. A lombhullató típusok a tavaszi és nyári hónapokban határozzák meg a kert arculatát. Ezeket a tulajdonságokat az adott fajtára vonatkozóan érdemes átgondolni a vásárlás előtt.
A kifejlett azáleák átlagosan 1-2 méteresek. Telepítésük alkalmas kisebb kertekbe, utcafrontokra, valamint cserépben, dézsában is jól nevelhetőek. Ahogy korábban említettük, gyakoriak a törpe, talajtakaró változatok. Mondhatni, tartásuk kimondottan praktikus, hiszen üresebb kertrészeket könnyedén fel lehet dobni feltűnő megjelenésüknek köszönhetően. Bármilyen stílusú és formájú kertben, balkonon jól mutatnak. Megannyi színben és árnyalatban elérhetőek, egymással akár kombinálhatóak is.
A növény mérgező, így kisgyermekesek, kutyatartók körültekintéssel ültessék!
Az azálea igényei
Az első, legfontosabb tudnivaló az azálea sikeres neveléséhez, a speciális kémhatású, savanyú talaj biztosítása. Ha kertjében nem megfelelő a föld PH értéke, akkor azt ültetés előtt mindenképp javítsa. Minőségi, savanyú virágföld egyszerűen beszerezhető zsákos formában.
Ugyancsak fontos tényező a növény fényigénye. Árnyékkedvelőek, így kevésbé napos részeken, lazább lombkoronájú fák alatt érzik jól magukat. A tűző napot nem szívleli, hamar megégnek levelei, ami akár a teljes elszáradáshoz vezethet.
Vízigénye elég magas, szereti, ha mindig nedves a földje. Öntözésnél figyeljen arra, hogy lágy vizet használjon. Ezt egyszerűen, összegyűjtött esővízzel tudja biztosítani. Érdemes leveleit időnként permetezni, mert a magas páratartalmú levegőt kedveli igazán.
Tölcséres alakzatú virágai eredetileg pirosak, de a hibrid változatoknak köszönhetően rózsaszín, lila, fehér, sárga, narancssárga színekben és ezek megannyi árnyalatában pompázhatnak. Habár legtöbben úgy ismerik, mint télen virágzó növény, ez valójában csak a szobai azáleákra igaz. Legtöbb fajtája április, május hónapokban virágzik, melynek időtartama általában 1-2 hét. Virágzás után az elhervadt részeket érdemes visszavágni.
Ugye, valójában nem is annyira problémás a gondozása? Higgye el, a téli ápolása sem macerásabb, mutatjuk, mire figyeljen!
Az azálea teleltetése
Hazánkban az azálea általában -20 Celsius fokig télálló, akár szabadföldben is át tudják vészelni a hideg hónapokat. A keményebb fagyok előtt érdemes betakarni a tövét, ezzel megóvva attól, hogy megfagyjon. Takaráshoz használhat mulcsot, avart vagy összegyűjtött gallyakat.
Az azálea teleltetése cserépben
Abban az esetben, ha nem szabadföldben neveli, vagy lakásban szeretné teleltetni, ősszel, a fagyok megérkezése előtt vigye hűvös szobába, folyosóra. Elengedhetetlen, hogy jól válassza meg helyét a téli hónapokra, mivel 14-18 Celsius fokos környezetben érzi jól magát. A fűtőtestektől minél távolabb legyen.
Olyan területet válasszon erre az időszakra, ahol világos van, ugyanakkor az erős napsugarak biztosan nem érik. A téli pihentetés ideje alatt is figyelni kell a levegő páratartalomra. Jó megoldás lehet, ha apró kavicsokat tesz 1-2 cm magasságban egy műanyag virágalátétre, majd erre vizet öntve helyezi el a cserepes azáleát.
A tavaszi fagyok elmúltával viheti ki újra a szabadba.