A kivi szaporításának két módja van: a magvetéssel történő-, valamint a mikroszaporítás. A két módszer között jelentős különbségek fedezhetők fel. Megnézzük, hogyan történik a kivi szaporításának és melyiket módszert érdemesebb követni azok számára, akik házi körülmények között nevelnének kivi csemetéket.
Kivi ültetése magról
A kivi magról nem egyszerű, ám roppant szórakoztató. Nézzük, melyek a magról való nevelés lépése.Tisztítás után rakjuk egy kis edénybe a magokat és helyezzük meleg helyre - az ablakpárkányra vagy a radiátor mellé. Rendszeres vízcsere mellett hagyjuk az üvegben, míg ki nem pattannak. Miután ez megtörtént, készítsünk egy pici üvegházat: rakjuk egy papírtörlővel fedett tányérra a magocskákat és fedjük le őket egy befőttes üveggel vagy műanyag tállal. Pár napon belül a magok csírázásnak indulnak majd, így hamarosan itt az ültetés ideje. Helyezzük őket földdel teli cserepekbe és várjuk, hogy kinőjön a hajtás. Gondoskodjunk róla, hogy a föld mindig nedves legyen. A kivi növekedni kezd majd, tavasszal pedig ki is lehet ültetni a kertbe a saját nevelésű kivi töveinket!
A kivi magról való szaporításával egy apró, de annál jelentősebb probléma van: az így kifejlődött növények nagy része - mintegy 90%-a - bizony porzós lesz. Ezt azonban csak évek múlva, az első virágzáskor tudjuk meg.
A kivi nemének meghatározása
Mikor végre elérkezik a vágyott virágzás, könnyen megállapítható, hogyan sikerült a nevelés és hogy egyáltalán számíthatunk-e a közeljövőben termésre. A termős virágok közepében sugaras alakzatban helyezkednek el a bibék, úgy néznek ki, mint a kerékkülők. A jól ismert Hayward típusú kivi női tagján jobbára egy virág van, míg a férfi tagján akár három is. A porzós virágokban nem található bibe, viszont virágporuk megtermékenyítésre képes polleneket tartalmaz.
Ha a kivi nem terem, jó eséllyel nem rendelkezünk mindkét nemű tőből legalább eggyel-eggyel. A hiányzó ivarú növény pótlásával azonban megoldható a probléma. A növények átoltására is van lehetőség ismert ivarú növény vesszőjével, ilyenkor azonban figyeljünk arra, hogy egy tövet ne oltsunk be két különböző neművel. A legismertebb oltási módok: a hasítékoltás, az oldalékezés és párosítás. Az oltás hátránya, hogy a porzós tövek jóval gyorsabban nőnek, mint a termősek, ez a későbbiekben pedig nehézségekhez vezethet.
Kivi szaporítása vegetatív módon
A kivi vegetatív - vagyis ivar nélküli- szaporítása a legcélravezetőbb és legkényelmesebb. Az egyedüli nehézséget ebben az okozza, hogy házi körülmények között a kivi nehezen ereszt gyökeret. A dugványozást több módon is végezhetjük, történhet fektetve és függőlegesen is. Mindkét esetben gyökerezetkezelő hormont kell alkalmaznunk, valamint figyelnünk kell arra, hogy 25°C körüli hőmérsékleten, párás, steril és félárnyékos környezetben tartsuk a dugványokat. Ennek érdekében fedjünk őket üveglappal vagy fóliával.
A kivi házi szaporítása magról és vegetatív módon is igen időigényes és összetett folyamat. A megfelelő feltételeket ugyanis igencsak nehéz biztosítani. Nagyüzemi körülmények között a kivi szaporítása eredményesebben, hatékonyabban megoldható. Ha időt és energiát szeretnénk spórolni, vásároljunk inkább megbízható helyről származó porzós és termős töveket!