Mikor álljunk neki a szilvafa metszésének

Miért van szükség a metszésre általánosságban?

Metszés nélkül is megnő a gyümölcsfa és természetesen termést is hoz. Viszont bizonyított, hogy rendszeres metszéssel, sokkal szebb lesz a fa formája és több gyümölcsöt hoz a következő években. A fa koronájának mérete, kinézete, kialakítása szempontjából fontos a metszés leginkább. Tehát főként azért végzünk metszést, hogy ne nőjön túl nagyra, elérhetetlen magasságokig a fa, és ezáltal könnyebben elérhető legyen a termés.

Továbbá azért is fontos a metszés, hogy biztosan legyen termés, ne a sok felesleges ág növekedésére menjen el az összes földből felvett tápanyag, hanem a szilvafa gyümölcsének kinevelésére. A túl sok termő ág meghagyása már csak azért sem jó ötlet, mivel túltermelés alakul ki, azaz túl sok gyümölcs lesz a fán. Ez így leírva jól hangzik, hiszen a fa roskadozni fog a terméstől. Ám a gond ezzel az, hogy a termés túl kicsi lesz, a napfény nem éri egyenletesen minden részen, ezért nem fog egyformán beérni, lehullik a gyümölcsök nagy része, melyeket nem tud kinevelni. De a fa termő ágai is veszélybe kerülnek, leszakadhatnak a túl sok gyümölcstől, a túlterhelés miatt.

A harmadik ok, amiért metszéshez érdemes folyamodni, az a sérült, beteg ágak levágása, eltüntetése.

Melyik részét metsszük a fának?

Ahhoz, hogy a fa termése megkapja a legoptimálisabb fény és tápanyagellátást, a vastagabb, túl erős ágakat kell lemetszeni. Az elhalt, beteg, az egymást keresztező, túl kilógó, a korona belseje felé növő ágakat kell eltávolítani.

Mikor metsszük a szilvafát?

Amikor szilvafa metszésről beszélünk, akkor a legfontosabb, bennünk felmerülő kérdés a mikor lehet.
A metszést már a két éves, termő gallyakon el lehet kezdeni. Hogy melyik évszakban kezdjünk neki? Erről megoszlanak a vélemények. Mégis melyik a legideálisabb hónap a metszésre, azt nehéz megmondani.

Ami biztos, hogy a metszés a fák nyugalmi vagy a vegetációs időszakban történhet. Azaz rügyfakadáskor, virágzáskor, amikor a fa már a termést neveli, a termés érésekor és erős fagyok, a nagyobb hó és hideg megérkezésekor semmiképp sem szabad metszeni. Ha nem az alkalmas időpontban könnyítünk a fán, akkor bizony nagyobb bajt okozhatunk, mintha hozzá sem nyúltunk volna. A betegségek könnyen bejuthatnak a fába, ha a nagy vágási sebeket nem kezeljük, de a fa termőképessége is romlani fog.

A legjellemzőbb és általános, hogy tavasszal, a rügyfakadás előtt végzik el a metszést vagy ősz végén, tél elején, a fák nyugalmi állapotában. Mindkettőnek megvan az előnye, hátránya.

Tavasszal látjuk, melyik ágak lesznek a termők, melyiket kell eltávolítani betegség miatt és sokkal kisebb az esélye, hogy fagy lesz metszés után, ami a fát tönkreteszi. Ősz vége, tél eleje azért ideális, mert az ágak és vesszők csupaszok, nincsenek levelek, rügyek, ami megkönnyíti a metszési munkálatokat, valamint a beteg részek felismerését is. Biztosan nem teszünk kárt a termő részekbe.

Mindegy, melyiket választjuk végül metszési időpontnak. A fontos az, hogy pár szabályt szem előtt tartsunk mindenképpen. Minden esetben alaposan zárjuk le a metszési sebeket, hogy megelőzzük a betegségek bejutását és az elfagyást is. Illetve minél kíméletesebben végezzük el a metszést.