Ahány ház annyi szokás és ugyanez vonatkozik a kertekre is. Kertjének kialakítását igazítsa saját ízlésére, olyan növényekkel ültesse be portáját, amely funkciójukat és kinézetüket tekintetve igazodnak életmódjához, szabadidejéhez. A növénytartás bizonyos szempontból kötetlenebb, mint az állattartás, de hasonlóan élőlényekről beszélünk, ezért igénylik a gondoskodást. Ahogy nagy mozgás igényű kutyát sem választunk abban az esetben, ha mi lassú sétákra keresünk társat magunknak, úgy ne ültessünk gyümölcsfát, ha nem lesz időnk azzal egész évben foglalkozni. Annak, aki látványos kertre vágyik, de nem szeretne a terméssel bíbelődni, netán most tanulja a kertgondozás csínját-bínját, annak a szivarfa tökéletes választás.
Mit érdemes tudnunk a szivarfáról?
A szivarfa az ajakosvirágúak rendjébe és a szivarfélék családjába tartozik. Legelterjedtebb fajtája a gömbszivar, a Catalpa Bignonioides, Nana, amely lombkoronájának formájáról kapta nevét. A vékony törzsű fa koronáját, nagy ovális levelek borítják, fehér, lila sárga foltos virágai nyár elején nyílnak, ősszel pedig hosszúkás, termések díszítik. Kifejezetten dísznövénynek tartják, alacsony termete miatt, egy kisebb kertben is mutatós és praktikus, dús gömb formájú lombozata a hőségben árnyékul szolgál. Nem kifejezetten nagy fa, magassága általában a 3-5 métert éri el.
Gyakran lehet vele találkozni városi környezetben jól tűri a klímát és a szmogot, szívesen telepítik utcafronti szakaszra, kocsi beállók és parkolókhoz is ideális. A szivarfa jól alkalmazkodik a hazai időjáráshoz, bírja a hőséget és átvészeli a téli fagyokat is.
Hogyan ültessünk szivarfát?
A kifejezetten alacsony igényű fa, minimális gondozás mellet is hamar látványos éke lehet kertjének. A szivarfa helyének kiválasztásánál ügyeljen rá, hogy fény igénye nagy és szereti a meleget, így napos helyre ültesse. Tápanyagban gazdag talajt kedveli, olykor érdemes lombtrágya, műtrágya vagy egyéb tápanyagok formájában kielégíteni igényeit.
A még dúsabb és formásabb lombkorona elérése érdekében érdemes 2-3 évente alakító metszést alkalmazni. Az idősebb fákat nem árt ritkítani, de akár az erőteljesebb visszametszést is igényelheti. Amennyiben nem metszi a fát az akkor is természetes módon gömb formájú lombkoronát növeszt magának.
A konténeres fák márciustól-novemberig, míg a földlabdás fák tavasszal és ősszel ültethetőek. Az ültetés legfontosabb lépése a megfelelő gödör megásása, amely legalább két-háromszorosa kell, hogy legyen a gyökérzetnek. A megfelelő méretű ültetőgödör szinte garantálja a növény gyors növekedését.
A föld legyen minél porhanyósabb, forgassuk át néhányszor mielőtt elkezdjük a beültetést. A megásott gödör aljába lapátoljunk szerves trágyát, majd szórjunk rá néhány centi földet, hogy a trágya ne érintkezzen közvetlenül a gyökérzettel. Amennyiben földlabdás növényt ültetünk a jutazsákot hagyjuk a gyökérzeten, hogy az ne sérüljön, a zsák miatt nem kell aggódni idővel lebomlik.
A fa ültetőgödörbe helyezése után töltsük vissza talajszintig a földet és tömörítsük azt, végül pedig bővízzel alaposan öntözzük be. A fiatal fát, míg nem erősödik meg karózzuk ki. Ha többet szeretne egymás mellé ültetni, akkor körülbelül 2 méter távolságra helyezze a fákat.