Milyen gyorsan nő az eperfa?
Mielőtt gyümölcsfa ültetésre adja fejét gondolja át, hogy mi az a termés, amit szívesen látna évről évre a kertjében, majd pedig asztalán. A saját kerttel rendelkezőknek megadatik az a szabadság, hogy olyan gyümölcsöt és zöldséget termesszenek, ami kereskedelmi forgalomban ritkán fellelhető. Ilyen típusú az eperfa is, melynek termése a megérés után azonnal fogyasztható, azonban a leszedést követően hamar erjedésnek indul, ezért a boltok polcain és piacok standjain csak nagyon ritkán lehet vele találkozni.
Mit érdemes tudnunk az eperfáról?
A két legelterjedtebb fajtája a fehér eperfa (Morus alba) és a fekete eperfa (Morus nigra) a rózsavirágúak rendjébe és az eperfélék családjába tartozik. Korábban zsenge leveleivel a selyemhernyókat etették, gyümölcséből pedig eperpálinkát főztek.
Az eperfa a gyökerektől, egészen a levelekig a gyógyászat megannyi területén alkalmazható, például a gyökérkéreg fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatással bír. Gyógyhatása Európában kevésbé ismert, míg a tradicionális keleti gyógyászat egyik fontos összetevője. A leveléből meghűléses megbetegedések esetén teát készítenek, az ágak főzetét reumás panaszok enyhítésére használják.
Termése a megérést követően könnyen leszedhető, elég csak a fát kissé megrázni és magától leválik, az édes gyümölcsöt azonnal fogyasztható. Éretlen állapotban nehezen válik el a szártól és fanyar, keserű íze van. A fogyasztás mennyiségével nem árt csínján bánni, mert nagy mennyiségben hashajtó hatású lehet. Gyakran teszik el befőttként, de mélyhűtve is tárolható, kiváló gyümölcslevek, mártások, lekvárok, szörpök és turmixok felhasználásához. Pálinka főzéséhez a fehér eperfa termése, míg gyümölcsborokhoz a fekete eperfáé a legalkalmasabb.
Hogyan ültessünk eperfát?
Az eperfák híresen szívós, jól alkalmazkodó terebélyes, árnyékot nyújtó növények. Nagy lombhullató koronája és ezáltal impozáns külleme miatt, gyakran lehet vele találkozni városok utcáin, parkokban vagy akár belső udvarokban is. Az ültetésnél elsődleges szempont, hogy legyen elég helye a növekedésre, amely kellően napos. Az eperfa önbeporzó, így nincs szüksége társra, ennek ellenére nagy hely igénnyel bír.
Az eperfa nem igényel sok gondozást, az újonnan ültetett csemetéket érdemes kissé megmetszeni, hogy a kialakulóban lévő korona minél pompásabb legyen, de ezt később csökkentse minimálisra.
Szereti a napfényt, de félárnyékos helyen is jól tudja magát érezni, vízigénye nem túl magas, az aszályos időszakokban érdemes locsolni. Az ültetést követő 4-5. évben már tetemes mennyiségű termésre lehet számítani. Amikor gyümölcse érni kezd, ajánlatos a fa alá fóliát helyezni, hogy a könnyen pergő termése egyszerűen és tisztán összeszedhető legyen. Az eperfa, kifejezetten a fekete eperfa gyümölcse könnyen befogja az ember kezét, ezért a betakarítás előtt nem árt kesztyűt húzni.
Az öregedő fák ágai elkezdenek kifelé terjeszkedni, ezért az alacsonyan fekvő ágakat érdemes alulról megtámasztani. Ritkán szenvednek kártevő vagy egyéb betegségektől, ezért is az egyik legkevesebb karbantartást igénylő gyümölcsfák egyike.